HLÉ 39: Brakteata (Huszár 191)

Előlap: Trónoló királyi alak elölről.

HLÉ 38: 12. századi dénár (Huszár 169)

Előlap: Négy kereszt és félholdak, mankóskereszt.

Hátlap: Kereszt körben.

Hibrid veret, enyhén kitörött példány.

HLÉ 37: 12. századi dénár (Huszár 164)

Előlap: Keresztek és félholdak mankóskereszt körül.

Hátlap: Két kereszt és pontok körben.

HLÉ 36: 12. századi dénár (Huszár 156)

Előlap: Függőleges oszlop körül négy kereszt.

Hátlap: Pontok és ékek körben.

HLÉ 35: 12. századi dénár (vsz. II. Géza) (Huszár 152)

Előlap: Kereszt, melynek szárait két vonal köti össze.

Hátlap: Két kereszt között függőleges oszlop.

Ez a darab hasonló az előzőhöz, de eredeti 19. századi gyűjtőcsomagolásban van. Annak idején ilyen gipszből készült lapocskákba helyezték el a pénzeket, ezeket üveglapok közé fogatták és fémabronccsal vették körül. A darab az Egger testvérek bécsi kereskedéséből került a gyűjteménybe.

HLÉ 34: 12. századi dénár (Huszár 152)

Előlap: Kereszt, melynek szárait négy vonal köti össze.

Hátlap: Két kereszt között függőleges oszlop.

HLÉ 33: XII. századi dénár (vsz. II. Géza) (Huszár 150a)

Előlap: Kereszt, szárai végén négy kereszt.

Hátlap: Négy ék körben.

Forgalomban nem volt.

HLÉ 32: XII. századi dénár (vsz. II. Géza) (Huszár 123)

Előlap: Kereszt, írás helyett négy N betű.

Hátlap: Kereszt körben.

HLÉ 31: XII. századi dénár (Huszár 109)

Előlap: Nyolcas karéjban kereszt. Írás helyett horgony.

Hátlap: Ornamensek négy L-lel.

Forgalomban nem volt!

HLÉ 30: XII. századi dénár (vsz. II. Béla) (Huszár 102)

Előlap:Körben kereszt, szárai közt négy E betű.

Hátlap: Kereszt körben.

HLÉ 29: XII. századi dénár (Huszár 92a)

Előlap: Kereszt, szárai között félholdak.

Hátlap: Kereszt körben.

Hasonló az előző darabhoz, de durvább vésettel.

HLÉ 28: XII. századi dénár (Huszár 92)

Előlap: Kereszt, szárai között félholdak.

Hátlap: Kereszt körben.

HLÉ 27: XII. századi dénár (vsz. II. Béla) (Huszár 89)

Előlap: Kereszt félholdak és pontok között.

Hátlap: Kereszt körben.

HLÉ 26: XII. századi dénár (Huszár 88)

Előlap: Mankós kereszt négy félkörben.

Hátlap: Kereszt körben.

HLÉ 25: XII. századi dénár (Huszár 76)

Előlap: Kereszt ékekkel. Kereszt és pontok.

Hátlap: Kereszt körben.

HLÉ 24: Imre dénárja (Huszár 74)

Előlap: +HE/NRIC/VS.

Hátlap: Monogram R két pont között.

A Magyar Nemzeti Múzeum eredeti darabjának másolata.

HLÉ 23: III. Béla rézpénze arab mintára (Huszár 73)

Előlap: Arab írásra emlékeztető jelek.

Hátlap: Arab írásra emlékeztető jelek.

HLÉ 22: III. Béla rézpénze (Huszár 72)

Előlap: REX BELA - REX STS. Két baldachin alatt két trónoló személy ül egymással szemben.

Hátlap: SANCTA MARIA. Trónoló Madonna a Gyermekkel, jogart tart.

HLÉ 21: III. Béla dénárja (Huszár 69)

Előlap: BELA REX. Kettőskereszt pajzsban.

Hátlap: Vízszintes gerendán pontok, felette kereszt, csillagok, pontok.

HLÉ 20: II. László dénárja (Huszár 57)

Előlap: Fej elölről, körben írásszerű jelek.

Hátlap: Kereszt ékkel körben.

HLÉ 19: II. Béla dénárja (Huszár 53)

Előlap: +BELA RX. Három rúd.

Hátlap: Körben kereszt, írás helyett ékek.

HLÉ 18: II. Béla dénárja (Huszár 50)

Előlap: REX BELA. Fej elölről koronával.
Hátlap: Körben kereszt, körülötte vonalak.

HLÉ 17: II. István dénárja (Huszár 47a)

Előlap: Három álló kereszt TE - Te között.
Hátlap: Vonalak, kereszt négy ékkel.

HLÉ 16: II. István dénárja (Huszár 45)

Ejőlap: +CEHANVS REX. Kereszt négy ékkel.
Hátlap: LADISLAVS RE. Kereszt négy ékkel.

HLÉ 15: Könyves Kálmán dénárja (Huszár 35)

Előlap: CALA-MAN. Kereszt.

Hátlap: LADISLAVS REX. Kereszt, szárak között négy ékkel.
Megjegyzés: Megvariált írással!!

HLÉ 14: Könyves Kálmán dénárja (Huszár 34)

Előlap: CAL-MAN. Három álló kereszt.
Hátlap: Kereszt négy ékkel.

HLÉ 13: Könyves kálmán dénárja (Huszár 33)

Előlap: +CALMAN RE. Pont körül négy kis kereszt.
Hátlap: LADISLAVS E. Kereszt négy ékkel

HLÉ 12: I. László dénárja (Huszár 29)

Előlap: +LADISLAVS RE. Nyolc küllő abroncsban.
Hátlap: LADISLAVS RE. Kereszt.

HLÉ 11: I. László dénárja (Huszár 26)

Előlap: +LADISLAVS RE. Kereszt négy kereszttel a kereszt karjai között.
Hátlap: +LADISLAVS RE. Kereszt.

HLÉ 10: I. László ezüstpénze (Huszár 24)

Előlap: +LADISLAVS RE. Fej elölről.
Hátlap: +LADISLAVS RE. Kereszt.

HLÉ 9: I. László ezüstpénze (Huszár 22)

Előlap: +LADISCLAVS RE. Kereszt.
Hátlap: +LADISCLAVS RE. Kereszt.

HLÉ 8: I. Géza ezüstpénze (Huszár 19)

Előlap: +GEVCA REX.Kereszt
Hátlap: PANONAI. Kereszt.

HLÉ 7: I. Géza ezüstpénze (Huszár 18)

Előlap: +DVX MONAS. Kereszt.
Hátlap: +PANONAI. Kereszt négy ékkel.

HLÉ 6: Salamon ezüstpénze (Huszár 17)

Előlap: +REX SALAMONI. Mellkép elölről.
Hátlap: +PA/NON/IA

HLÉ 5: I. Béla ezüstpénze (Huszár 12)

Előlap: +BELA DVX. Kereszt.
Hátlap: PANNONIA. Kereszt négy ékkel.

HLÉ 4: I. András ezüstpénze (Huszár 9)

Előlap: +REX ANDREAS. Kereszt háromsugarú karral.
Hátlap: +PANONEIA. Kereszt négy ékkel.

HLÉ 3: Aba Sámuel ezüstpénze (Huszár 7)

Av: REX SAMVHEL. Kereszt szárai között ékek.
Rv: +PANNONEIA. Kereszt szárai között ékek.

HLÉ 2: Orseolo Péter ezüstpénze (Huszár 6)

Előlap: +PETRVS REX. Gyöngykörben egyenlő szárú kereszt, szárai között ékek.
Hátlap: +PANNONIA. Vonalkörben egyenlő szárú kereszt, szárai között ékek.

HLÉ 1: Szent István ezüstpénze (Huszár 1)

Előlapján: STEPHANVS REX

Hátlapján: REGIA CIVITAS

Az éremtár kiállításának 1-es számú darabja ez a Szent István királynak tulajdonított dénár. De valóban államalapító uralkodónk idejében verték ezt az ezüstpénzt? Erről már megoszlanak a vélemények.
A középkori Európában kizárólag az „Isten kegyelméből” való uralkodókat illette meg szuverenitásuk alapján a pénzverési jog. A STEPHANUS REX köriratú denár megjelenését a kutatók a múlt század első felééig egyértelműen Szent István trónra jutásának idejére tették. Ezt jórészt gazdasági okokkal magyarázták. A X. században a kalandozások csökkenésével a külföldről zsákmányolt pénzek lassan elapadtak, és csökkent az arab dirhemek beáramlása is. Az egyetlen biztos pénz a bizánci arany volt ekkor a Kárpát-medencében. A mindennapi forgalomban ezek használata azonban nehézkes volt. Emellett természetesen a királyi felségjog is logikussá tette a pénzverés megindulását a trónralépést követően.
Ezt, a sokáig szilárdan álló nézetet elsőként László Gyula kérdőjelezte meg. Szerinte ezek a pénzek részben Géza fejedelem veretei voltak. Két fő érve volt ennek alátámasztására. Az egyik, hogy az érmék súlya és ábrája sok egyezséget mutat II. Henrik bajor herceg vereteivel. Az átlagsúlyuk hasonló volt, az éremkép: a belső kört négy mezőre osztó kereszt megegyezett. Ez azonban más német pénzeken is jellemző volt. A kereszt által négy részre osztott mezőben meglévő háromszög alakú ékek azonban Szent István apósának pénzein volt jellemző ebben az időszakban. Másik érve az érmék írásmódja volt. A pénzek egy részének hátlapja nem a nyugati kereszténység által használt latin írás vonalvezetését használta, hanem az úgynevezett retrográd módon az ősi magyar írásnak megfelelően jobbról balra vezetve készültek. Géza fejedelem keresztségben az István nevet kapta és az ő korában gyakran használták ezt az írásmódot. László Gyula emellett azt hangsúlyozza, hogy a Géza idején elmaradt nyugati pénzek hiányát csakis önálló pénzkibocsátással lehetett pótolni.
Arra már Hóman Bálint is rámutatott, hogy a hátlapi körirat: REGIA CIVITAS a regensburgi bajor pénzekkel áll rokonságban. A regensburgi denárok 970-1009-ig ugyanis Regina Civitas köriratúak voltak. A REGIA CIVITAS köriratú magyar pénzek természetesen nem Regensburgra, hanem az akkori királyi székhelyre, Esztergomra utalnak, feltehetően az ottani verdében is készültek ezek a dénárok. Az egyébként, hogy a magyar ötvösök nem a bajor mintát másolták szolgaian, hanem saját ízlésviláguknak megfelelően alakították az éremképet, jól látható abból, hogy a feltehetően a STEPHANVS REX köriratú dénárnál is korábban vert, a numizmatikusok körében 0. sorszámú darabként ismert LANCEA REGIS feliratú és a királyi hatalom jelképét, a lándzsát ábrázoló dénár hátlapjára egy karoling templom képe került, ami ugyanakkor egy honfoglalás kori motívumra is emlékeztet. De hogy Géza fejedelem alatt avagy Szent István alatt verték-e ezeket a pénzeket, bizonytalan.
Tovább nehezíti a kérdés eldöntését egy figyelmen kívül nem hagyható régészeti tény, ami alapján a kutatók egy része kifejezetten Szent István uralkodásának második felére teszi az első magyar pénz megjelenését. Ez pedig az, hogy Szent István pénzei a leletekben gyakran egybeesnek Péter, Aba Sámuel és I. András pénzeivel. Ez arra utal, hogy a kibocsátás csak 1015-20 körül kezdődött. Európában csak 1015 utáni kincsleletekben fordul elő Szent István pénze. A régészeti érveket felsorakoztatók ugyanakkor eddig nem tudtak választ adni arra, hogy a kérdéses időszak pénzhiányos időszakában az észak-déli és Duna-menti kereskedelemnek pénzszükségletét hogyan elégítették ki.
Az első magyar dénárok kitűnő minőségű ezüstből készültek, így külföldön is szívesen fogadták őket. Nyugat-Európában és főként Skandináviában igen gyakoriak az éremleletekben. Utóbbi helyen még másolásukkal, hamisításukkal is megpróbálkoztak. A hamisítók a magyar dénár nemzetközi jó hírét próbálták saját hasznukra fordítani, de a pénzek elnagyolt, igénytelen kivitelezése rögtön elárulja, hogy nem magyar verdében készültek ezek.
A Szent István dénárok éremkép típusát utódai is átvették. Orseolo Péternél azonban a REGIA CIVITAS feliratot már a PANNONIA felirat váltja fel. Ez, illetve ennek variációi jelennek meg Aba Sámuel, I. András és I. Béla pénzein is.